Mármint a TAVASZÜNNEP. A maga valójában. Vállalhatatlan poénokat ontó, csúcsformás Balázzsal. Ritkán, de akkor nagyon ütőset szóló Gergővel (így szeretjük). A "vénségére" sörmotorrá váló Gyulával. A frizuráját tekintve a legmenőbb futballakadémiás növendékekkel versenyre kelő fancy Józsival. És a szervezővel, a háttérben csöndben mosolygó Tamással. Jó kis este volt...
Heisse Limonade
Ádám receptje, forró víz, benne friss citromgerezdek, herencsényi méz, és a javulás reménye. Az ital, amit nem kötelességből tol a megfázott, hanem mert jó is. Jó is, bizony, arra is, hogy az időt elüssük, míg jönnek a többiek. Mert hiába fekszem itthon betegen, hiába van ká szar kedvem, hiába írom meg a többieknek, hogy jó Tavaszünnepet, de nélkülem, ha Tomci visszaír, sőt, visszahív, hogy márpedig ők jönnének, és gyógysör, és kert, és nehogymá' nélkülem a tizedik tavaszünnep, hát ugyanmá'. Szóval Heisse Limonade és várakozás. Lassan megy az idő.
Soproni 1895.
Olvasom a High Fidelityt, kacagok a szoba magányában, fél szemem az ablakon, és kell is, hogy ott legyen, mert egyszer csak feltűnik egy Gyulai hemü, aztán Gergői üstök, hát ezek ők, megyek is ki a kulccsal, kinn hőzöngenek a skacok a postaládánál, végre valaki észrevesz, ne hívd az Ateszt hát itt van, höjj, kézfogások, lepakolás, székeket szedetnek elő velem, mert a Tavaszünnep az szabadtéri, nem csalunk, hajrá, kertbe kipakolás, és pattannak a kupakok, 2 kőbányai, 2 Soproni1895 (kösz Tamás, érted a csíziót!) és egy fancy Tuborg Gyulánál. Ők ülnek, benn a tuják árnyékában, én állok, s közben Csibi doktornő intelme jár a fejemben: igyon forró teát és feküdjön 3 napig! Hát, iszom az 1895-öt és állok, és bassza meg, most vagyok a legjobban a héten.
Heineken 0,33.
Másfél sört kértem a srácoktól sms-ben és másfelet hoztak, ahogy kell, adekvátan, a Soproni-mat egy kis Heinekennel (fenszisör, ahogy a Dokoláda Csokoláda gúnyolja) kiegészítve. Ez most kevésbé csúszik, ellenben beköltözünk a meleg szobába, komoly témák jönnek, Tomcicsalád, SAteszmunka, aztán lassan aljasodunk, kanécisztikailag mindenképpen, de hát ez már csak így megy. Persze megjön Józsi, egyből elmegy kalni, mit is várunk mást, addig beszélgetünk tovább, Józsi végez, kérsz pálinkát Józsi? Neeem, megvagyok fázvaaaa, perszehogykééééérek, le is nyom egy almát, hátha ettől jobban néz ki és tényleg. Balázs veszi a kalapját közben, zenekari ügyek, a rocksztár mindenit a kövér czukorfalatnak. Búcsúzóul még elereszt egy ordenáré megjegyzést de ezt már csak én hallom. Szerencsére.
Kőbányai. A nagy szomjúságra.
Hát a srácok a Dokinak is hoztak két Kőbabát, de a Doki csak sms-t ír, ő mára kiszállt, gyors pofavizitre érne csak rá de azt meg nem vállal. Végre megtanult vénségére lemondani is programot, örülünk. Én különösen, mert a Kőbaba rám száll. Megy a kvaterka tovább, Józsi polgárpukkaszt, zseniális, ő sem változik. Közben hol ColorStar, hol Ozric Tentacles, hol Dream Theatre nyomja a zenei hátteret, egy konstans hullámzássá nemesítve az utolsó órát. Mire 10-et üt a vekker, a srácok is felkerekednek, ez így pont jó volt, én is pihenek le, kerek este volt, egész este volt, jó kaland volt. Ahogy Tomci mondta: "hát megnyitottuk az idényt". Végül lebeszélünk 10 potenciális programot, DVTK meccstől kezdve kelet-szlovák túrán át cseh autós sörzarándoklatig, de ezekből persze jó ha egy összejön, igazából most már mis is csak tervkirályok vagyunk mint régen a Doktor, de azok aztán nagyon.
* * *
Hát ennyi. Beteg vagyok-voltam(?) és a Tavaszünnep cancel-je helyett a jóbarátok kijöttek, bizonyítva a Mohamed versus Hegy tézist. És milyen jól tették. Újabb kaland amire lesz miért emlékezni majd 20 év múlva.
Címkép fotó: Dzsoa, helyszín: Szögliget.
